Sikeres kompromisszumot kötöttek a csapatok, hogy elkerüljék a Forma-1 rémálmát?

A 2021-es „próbaidőszak” után idén vált a csapatok versenyképességét valóban befolyásoló és korlátozó tényezővé a költségsapka. Hiába tűnhetett nevetségesnek, ahogyan a csapatfőnökök pár millió dolláron vitatkoznak egy több milliárd dollárt érő sportban, és hiába szeretné minden szurkoló azt látni, hogy a legjobb pilóták és a legjobb mérnökök döntik el a szezont, nem a legjobb könyvelők, igazi világkörüli sportként az F1 sem bújhatott ki a globális gazdasági recesszió alól.

Azt mindenkinek be kell látnia, hogy jelenleg a költségsapkának köszönhetően válhatott biztosabbá minden egyes F1-es csapat jövője, Zak Brown is azért dobálózhat azzal, hogy a McLaren értéke hamarosan átlépi az egymilliárd dollárt, mert a Concorde egyezményben egy igazságosabb nyereményalap elosztást, és egy, a már meglévő csapatok elköteleződését jutalmazandó 200 millió dolláros belépési díjat rögzítettek, a befektetők pedig láthatóan értékelik is a kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb befektetési környezetet.

Az közmegegyezés tárgya, hogy a költségsapka nélkül az F1 a koronavírus-járvány alatt elveszítette volna a Haast, és talán a Williamset is, a járvány alatt pedig az F1 sikeresen lejjebb nyomta a költségsapka 175 millió dollárosra tervezett plafonját.

Ebben a környezetben érthető, hogy amikor az év első versenyei után az elszálló infláció és a megnövekedett szállítási költségek miatt a nagyobb csapatok először kérték az F1-et és az FIA-t a költségsapka növelésére, a kiscsapatok, akik történelmük során először bizonyos szempontokból egyenlő esélyekkel vághatnak neki a szezonoknak, húzták a szájukat.

„Az egyik érv most az, hogy az F1 túl olcsóvá vált” – nyilatkozta többek között a Motorsport.com-nak Frederic Vasseur, az Alfa Romeo csapatfőnöke. „Teljesen hibásnak tartom ezt az álláspontot, az F1 a költségsapka miatt került ennyire előnyös helyzetbe.”

„Nem vagyok bene biztos, hogy költségsapka nélkül is ennyire rózsás lenne a sport helyzete. Most felszállóágba kerültünk, de történelmileg mindig is hullámzott az F1, és két-három éve majdnem nyakig merültünk a sz*ba, amikor majdnem 3 csapatot is elveszítettünk” – fogalmazott keményen a francia csapatfőnök.

A költségsapka a 2022-es szezonra eredetileg 140 millió dollár volt, ehhez jött még 1,2 millió dollár a 22. verseny miatt, a végső kompromisszum értelmében pedig ezt növelik idén 3,1%-kal, azaz kb. 4,3 millió dollárral.

„A különböző álláspontok a tárgyalások kezdete óta egyértelműek voltak, kezdve a nagymértékű növeléstől a költségsapka békén hagyásától, végül is pedig valahol középen találkozott a két tábor, igazi kompromisszumot kötve” – nyilatkozta Andreas Seidl, a McLaren csapatfőnöke.

„Ennek mi is örülünk, mert a nagyobb csapatokhoz hasonló problémákkal találkoztunk. Így szerencsére el tudjuk kerülni azt, hogy számos csapat átlépje a költségsapka plafonját a bevezetése utáni mindössze második szezonban, előre nem látható következmények miatt.

A három nagyobb csapat mind nagyobb emelést szeretett volna, Mattia Binotto szerint pedig az új plafon teljesítése is kihívás lesz majd a sport legnagyobb csapatának, a Ferrarinak.  

„Jó, hogy legalább sikerült döntést hoznunk, mert eddig csak beszéltünk, eredmény nélkül, miközben több csapat is a költségsapka átlépésének határán mozog. Az biztos, hogy ez a kis emelés is segített rajtunk, még ha szűkösen tudunk majd beleférni abba.”

Binottóhoz hasonlóan Christian Horner is elégedett volt azzal, hogy legalább sikerült megegyezniük, a legelégedetlenebb Toto Wolff volt.

„Túl kicsit ez az emelés a nagycsapatoknak, túl nagy a kicsiknek, szóval objektíve egész jó megoldás született. Ettől függetlenül mi hárman (Mercedes, Ferrari, Red Bull) még mindig jelentősen a költségsapka fölött vagyunk, szóval spórolnunk kell, és a problémáinkat az a döntés nem is fogja megoldani.”

Ahogyan arról korábban is írtunk, amennyiben a költségsapkát 5%-ig lépi át valaki, addig csak enyhe szabálysértést végez, ez az extra 5%-os határ most pedig kb. 152,7 millió dollárra növekedett.

A kérdés most az, hogy sikerült-e az F1-es csapatok kérésére az FIA-nak pontosítania azt, hogy milyen büntetéseket kaphatnak az enyhe szabálysértésért, ami papíron megrovástól, pénzügyi bírságtól egészen a konstruktőri bajnokságból való kizárásig terjedhet.

A helyzet az, hogy a költségsapka növelésével a korábbi 7 helyett már csak a három nagycsapatot fenyegeti az a veszély, hogy az emelés ellenére is átlépik a plafont.

Az F1-ben nem túl gyakoriak az utólag kiosztott büntetések, eltekintve például Michael Schumacher 1997-es kizárásától, miután megpróbálta kiütni Jacques Villeneuve-öt. Felmerült az is, hogy amennyiben 7 csapat is átlépte volna a költségsapkát, az azt ellenőrző bizottság sokkal nehezebben vette volna rá magát arra, hogy 2023-ban, amikor nyilvánossá válik a csapatok könyvelése, utólag módosítsa a 2022-es szezon végeredményét, ami óriási presztízsveszteséget jelentett volna az F1-nek és az érintett csapatoknak is, nem beszélve az azt követő fellebbezések és bírósági tárgyalások soráról.

Most azonban, hogy a McLaren és a Ferrari is leszögezte, örülnek a változtatásnak, és elfogadják az új kihívást, tényleg lenne olyan csapat, aki arra vállalkozik, hogy az enyhe átlépésért kiállítható ismeretlen büntetések közül bevállalna egyet azért, hogy a szezon alatt előnyhöz jusson a pályán? Lehet, hogy az FIA messze nem lesz annyira elnéző most, hogy egy engedményt már tettek a csapatoknak, és sokkal magabiztosabban büntetnék az átlépőket.

A leggyorsabb F1-es autók, amelyekkel végül sosem nyertek világbajnok címet: