Jorge Lorenzo elárulta, a Ducatinál kétszer is felajánlották neki a visszatérést, ám a spanyol exversenyző már nem érezte magában a szenvedélyt, ráadásul veszélyesnek tartotta. A háromszoros MotoGP-világbajnok szerint a jelenlegihez hasonló erősségű motorokkal ő is jobb eredményekre lett volna képes a csapatnál töltött ideje alatt.
Jorge Lorenzo 2019-ben vonult vissza a MotoGP-től, miután egy éven belül kétszer is súlyosan megsérült a pályán. A királykategóriában három, összesen öt világbajnoki címig jutó motoros azóta négy keréken is kipróbálta magát, jelenleg pedig szakkommentátorként tevékenykedik, ám most elismerte, hogy többször is lett volna lehetősége a visszatérésre, illetve a folytatásra.
2020-ban szabadkártyával indult volna el, de ez a koronavírus-járvány miatt meghiúsult, a következő idényre pedig visszautasította az állandó ülést egykori csapatánál, a Ducatinál, lehetőséget adva ezzel az idei vb-címet megszerző Francesco Bagnaiának. Lorenzo viszont elárulta, az olasz istálló akkor már nem először ajánlott neki helyet.
„Két lehetőségem is volt visszatérni a Ducatihoz, 2020-ban és 2021-ben egyaránt – nyilatkozta SER Catalunyának. – Az utolsó pillanatban azonban nem éreztem azt a szenvedélyt vagy vágyat, hogy aláírjak. Néha tudni kell, mikor kell abbahagyni. Ez rizikós sportág, amelyben az ember megsérülhet. Én pedig nem akartam kockáztatni, mert nem éreztem, hogy szükségem van a versenyzésre.”
Ami a sérüléseket illeti, Lorenzónak ez már valóban veszélyes volt. Többek között édesapja, Chicho is elismerte, hogy fia közel volt ahhoz, hogy élete hátralévő részére tolószékbe kerüljön, miután a 2019-es asseni hétvégén eltörte az egyik csigolyáját, ami nagy szerepet játszott a visszavonulásról hozott döntésében.
#OnThisDay in 2018 at Mugello, Jorge Lorenzo took his 1st win with Ducati (his 1st win since Valencia 2016). #MotoGP #ItalianGP 📷 @Michelin_Sport pic.twitter.com/KrP9OEmE6X
— MotoGP Fan Zone (@bgmotogp) June 3, 2019
Akkor már a Honda versenyzője volt, 2017-ben és 2018-ban viszont a Ducati színeiben indult. Első idénye felejthetőre sikeredett, ám a másodikban már háromszor is nyert, és csak az Aragóniai Nagydíjon elszenvedett lábtörése, illetve az annak következtében kihagyott futamok miatt lett csupán kilencedik az összetettben.
A Ducati egyik sikerkovácsa a versenyrészleg vezérigazgatója, Luigi Dall’Igna, akinek tevékenykedését Lorenzo is testközelből láthatta. Akkor azonban még az út elején jártak, a munka csak később érett be: 2020 óta folyamatosan övék a gyártók világbajnoki címe, tavaly a csapatok közötti versenyt is megnyerték, idén pedig már az egyéni győztest is ők adták Bagnaia személyében. Hogy a spanyol exmotoros is harcolhatott volna-e hasonló sikerekért, amennyiben elfogadja az ajánlatot, arról nem beszélt, arról viszont igen, hogy a mostani erőviszonyok között mindenképpen sikeresebb lenne a Ducatival.
„Biztos vagyok benne, hogy ha 2017-ben olyan Ducatim lett volna, mint amilyennel [a mostani versenyzők] rendelkeznek, sokkal jobb eredményeket értem volna el – jelentette ki. – Amikor Gigi 2014-ben megérkezett, lépésről lépésre, próbálkozásokon és hibákon keresztül sikerült összeraknia a puzzle összes darabját mind technikai, mind versenyzői szempontból, hogy sok ütőképes motor legyen. Most pedig lényegében megállíthatatlanok.”